Az NKA Igazgatósága létrehozásának szükségességét az Országgyűlés felismerve az 1996. évi XXIX. törvényben akként rendelkezett, hogy az Alapot az akkori Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó, önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága kezeli.

A felügyeletet ellátó minisztérium azóta többször változott, de az Igazgatóság szervezeti rendje és feladatköre csak kis mértékben módosult az évek során. Jelenlegi meghatározás szerint: „Az Igazgatóság alapítója, felügyeleti szerve a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium). Az Igazgatóság kincstári körbe tartozó, teljes jogkörrel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amelynek költségvetését a kultúráért felelős miniszter hagyja jóvá. Az Igazgatóság besorolása: központi költségvetési szerv.”

 Az Igazgatóság tevékenységi körébe tartozik az Alap előirányzatainak kezelése, továbbá az NKA Bizottsága, illetve szakmai kollégiumainak tevékenységével összefüggő feladatok elvégzése, a pályázati rendszer működtetése, valamint az EMMI költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok terhére, pályázat útján biztosított támogatásokkal kapcsolatos feladatoknak a Minisztérium által meghatározott része.

 Az Igazgatóság főbb feladatai:

  • tervezi az Alap éves költségvetését és elkészíti beszámolóit,
  • intézi – az ötöslottó szerencsejáték játékadója kivételével – az Alappal szemben fennálló követelések behajtását,
  • előkészíti az Alap előirányzatainak felhasználására vonatkozó döntést, javaslatot tesz az Igazgatóság költségvetésére,
  • végrehajtja a Bizottság és a szakmai kollégiumok döntéseit,
  • szervezi és lebonyolítja a szakmai kollégiumok pályáztatását,
  • szerződést köt a kedvezményezettekkel, gondoskodik a támogatások utalásáról, elszámoltatja a - kedvezményezetteket, a szakmai kollégiumokkal közösen ellenőrzi a cél szerinti felhasználást,
  • biztosítja az Alap működésének nyilvánosságát, közzéteszi az Alap pályázatait, a bírálatok eredményét és az egyéb közhasznú információkat,
  • gondoskodik az Alap jogszabályoknak megfelelő működéséről,
  • közreműködik az Alap testületeinek (Bizottság és a szakmai kollégiumok) tisztújításával kapcsolatos feladatokban,
  • ellátja az Igazgatóság működésével összefüggő munkaügyi, társadalombiztosítási, pénzügyi, számviteli és üzemeltetői feladatokat,
  • ellátja az Alap Ügyrendjében, illetve a jelen SZMSZ-ben foglalt egyéb feladatokat,
  • ellátja – a pénzügyi, számviteli feladatokon kívül – az EMMI kulturális területe fejezeti kezelésű előirányzatai terhére lebonyolítandó pályáztatással kapcsolatos feladatokat–, ennek keretében adminisztrálja a beérkező pályázatokat, a megvalósult programokat pénzügyileg elszámoltatja, szakmai beszámolóikat az EMMI részére előterjeszti, a pályázatokat lezárja,
  • ellátja az állam által fenntartott és az Előadó-művészeti törvény szerint támogatást igénylő előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos jogszabályban részletezett közigazgatási hatósági feladatokat.

Az Igazgatóságot a miniszter az Alapító okirattal összhangban további feladatokkal is megbízhatja.

Az Igazgatóság fentiekben bemutatott tevékenységei közül kétségkívül leglátványosabb – és a pályázók számára legnyilvánvalóbb – eleme a pályáztatás lebonyolításával összefüggő feladat együttes.

Ez a kollégiumi pályázatok esetén felöleli az éves pályázati ütemterv elkészítésével, a kollégiumok pénzkeretének kezelésével kapcsolatos, a pályázati felhívásokkal összefüggő feladatokat. A beérkezett pályázatok feldolgozása és döntésre történő előkészítése fontos része az Igazgatóság munkájának. A kollégiumi üléseken a döntéseket természetesen a kurátorok hozzák, de az azzal kapcsolatos adminisztráció az Igazgatóság egyes munkatársait terheli. A döntéseket követően a pályázok értesítése és a döntések nyilvánosságra hozatala történik. A támogatásban részesülő pályázók szerződéseinek előkészítése a munkafolyamat következő időszaka.

Itt a szerződéskötésre vonatkozó jogszabályi előírások, valamint a kollégiumi döntések határozzák meg a fontosabb tartalmi elemeket. A szerződés aláírását követően pénzügyi feladatot jelent a támogatás utalásának lebonyolítása, amelyhez ugyancsak jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése szükséges. Az esetleges szerződésmódosításból fakadó feladatok ellátásából is kiveszi részét az Igazgatóság. Jogszabályi előírás a nyújtott támogatások felhasználását követő beszámoltatás.

Ez felöleli mind a szakmai beszámoltatást, mind pedig a pénzügyi elszámoltatást. A szakmai beszámoltatás az adott szakmai kollégium, míg a pénzügyi elszámoltatás az Igazgatóság kötelezettsége. Évről évre – alapvetően szúrópróba szerű kiválasztással – az Igazgatóság belső ellenőrzési rendszere felhasználásával további pénzügyi, illetve úgynevezett teljesítmény-ellenőrzésekre kerül sor.

Az Igazgatósághoz tartozik 2012 óta az Előadó-művészeti Iroda, ami az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (továbbiakban: Emtv.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott, az előadó-művészeti működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatok ellátására kijelölt szerv.

Az Igazgatóság az az intézmény, amely a Nemzeti Kulturális Alap jogszerű, az államháztartási elvárásoknak megfelelő működési feltételeit biztosítani köteles úgy, hogy az NKA társadalmasított elosztási elve és gyakorlata is érvényesülhessen.

Impresszum | Honlaptérkép | Sajtószoba | Munkatársak | Technikai ajánlás | English | RSS